Létezel-e kedves?
Szemed marad meg legtovább.
Ha aludni tér a fáklya,
tenyered hűvös kelleme,
álmaim szellő-szárnya.
Lelkedért sír a lelkem is,
szikra száll szét a szélben,
testedért nyúl a testem és
ködöt karol a kéjben.
Létezel-e Kedves?
Mint igazság a tévedésben,
fa gyökér, a levelében,
bizonyság a keresésben,
szerelem, mely mindent ad, de ugyanannyit elvesz…
Létezel-e Kedves?
Csókod még ég az ajkamon,
hajnalig marja lelkem,
lángokba néz a képzelet,
szívemre szállva rebben.
Szerelmed, hogyha létezik,
segíti szállni szárnyam,
szemed marad meg legtovább,
s megosztja vélem ágyam.
Létezel-e Kedves?
Mint csodaszarvas, rég regében,
királyleány, volt mesében,
lepke, gyermek tenyerében,
Lázas éjben történtekről, ki győzhet meg róla…
Volt-e ezen?
Volt-e ezen óra?